A következő címkéjű bejegyzések mutatása: havi zárás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: havi zárás. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. június 4., csütörtök

Májusi zárás

Olvasások


Először Neil Gaiman meséskönyve került a kezembe, a Szerencsére a tej. Az apuka lehetetlenebbnél lehetetlenebb kalandokba keveredett, aranyos mese volt. Utána a Harry Potter és a Félvér Herceget olvastam újra (sokadjára), nagyon élveztem minden sorát. PuPillát idézném: "... a sorozatnak a titka az otthonosság. Stabilan, biztosan hazaérkezünk bele, kedvelt helyre, kedvelt karakterek, szellemes, okos, szórakoztató dialógusok közé..." Nagyon jól összefoglalta a lényeget, ugyanezt érzem, akárhányszor olvasom újra a HP-köteteket. Az biztos, hogy ezt a sorozatot sosem fogom megunni. :)
Másnap elolvastam a meséskönyvet, Bogar bárd meséit is. Érdekesek a mesék, és imádom, hogy Dumbledore jegyzetei is ott vannak magyarázatként/kiegészítésként.
Május utolsó napján gyorsan kiolvastam a Fehérke című mesekönyvet, amit egy hívő barátnőm adott kölcsön. A családjában nagy népszerűségnek örvend ez a könyv; értem is, hogy miért: a gyerekeknek izgalmas lehet az a sok újdonság, kaland, amin Fehérke átmegy; a felnőtteknek is jó, mert ők értik az áthallásokat is.
 Viszanézve látom, hogy ez egy mesés hónap volt a számomra :)

Ezeken kívül elkezdtem még Susan Ee-től a Túlélők világát, ami eddig elég nagy csalódás. Az első rész után reménykedtem benne, hogy ez a rész is ugyanolyan jó lesz, de Penryn egyes dolgai zavarnak, ráadásul logikai bakitól sem mentes a kötet (eddig egy volt, de az elég nagy).
Elkezdtem még Anthony Ryan-től A várúr c. könyvet. Lassan haladtam vele, az eleje kicsit zavaros volt, de már visszarázódtam a világába, eddig tetszik.

Beszerzések

Julie Kagawa könyvét egy molytól vettem, vámpíros disztópiának írták, a vélemények alapján kellően sötét világgal. 
A várúr az egyik legjobban várt 2015-ös megjelenés (a Selyemhernyó után). A borítóját imádom, olyan szép! 

Zene

Kivételesen mutatok egy kis zenét is. Az elmúlt hónapban sokat hallgattam a két felfedezettemet: az Icon for hire-t és a New years day-t. Érdekes, hogy tavaly ilyenkor fedeztem fel a Digital daggers-t. Az a közös bennük, hogy egyik együttesnek sem szokványosak a dalszövegeik. (Biztos, hogy vannak még ilyen együttesek, de én ezeket ismerem eddig.)

Icon For Hire

Nagyon tetszik ez a két sor: 
" And now you'll never succeed if you're so convinced you're defeated
  If you're obsessed with our yesterday then you're destined to repeat it"


Amiket még szeretek tőlük: Sugar and spice, Cynics and critics, Think I'm Sick, Off With Her Head

New Years Day

Ezt a számot hallottam tőlük először és rögtön megtetszett: 


Hallgatom még tőlük: I'm No Good, Epidemic, Death Of The Party, Murder, Tombstone 

Felfedeztem még a Blacklisted me nevű együttest is (nekik talán nem annyira elvontak a szövegeik)


Tetszenek még: Blacklisted me, Freak Like Me, Save Me From Myself

Ui: büszke vagyok magamra, hogy sikerült az olvasott könyvek képeit összeszerkesztenem. Tudom, hogy nem nagy alkotás, de magamhoz képest haladás. :) 

2015. május 6., szerda

Áprilisi zárás

Olvasások

 

Eldöntöttem, hogy idén jelentősen csökkenteni fogom az otthoni olvasatlanok számát, így gyorsan elolvastam Kenyontól az Ördögi táncot. Három évvel ezelőtt vettem, azóta sokat változott az ízlésem. Akkor sokkal jobban tetszett volna, most egy közepes, felejthető élmény (szerencsére csak 500 Ft volt, szóval nem bánom annyira a megvételét).
Egyik könyvtári látogatásom során gyorsan kiolvastam A jámbor jávorszarvast, aranyos volt, mesének tökéletes.
A Szörnyen titkos részlegben nagyon szépek voltak a rajzok, érdekes a történet, gratula a fordítónak, a találmányoknak ötletes nevei voltak. A folytatására is vevő leszek, angolul már meg is jelent.

Elkezdtem még Kenyontól a Seize the nightot, de felhúztam magam rajta, félre is raktam. Olyan hülye, irreális szituáció volt benne, hogy csak fogtam a fejem rajta.
"Terápiás" célzattal elkezdtem még a svéd szerzőpáros regényét, a Kulcsot is. Nagyon szeretem a sorozatot, most is élvezettel merülök el a világában. Sötét, néhol keserű könyv, de ennek legalább köze van a valósághoz. Nem úgy, mint a Seize the night-nak... 

Beszerzések

Áprilisban is csak egy könyvet vettem, az Egy kutya négy útját. Az első részt nagyon szerettem, nem is volt kérdés, hogy ezt is megveszem. Ez volt az első elit team-es könyvem (előbb kaptam meg, ebből a szempontból jó ez az elit team, de amúgy nem értem, mire ez a nagy felhajtás körülötte a molyoknál; persze a kiadónak jó marketingfogás, de nem én leszek a törzsvásárlójuk, az is biztos).

2015. március 31., kedd

Márciusi zárás

 Olvasások


Az utóbbi egy hétben belehúztam az olvasásba, akkor olvastam el mindkét könyvet (Abercrombie könyvét csak három nap alatt, pedig majd' 400 oldal). Volotól már olvastam korábban, itt is hozta a megszokott színvonalat: kissé filozofikus kérdések voltak benne, amiket a humor oldotta (bár ez a kötet vulgárisabb, mint a Ráadásnap). Joe Abercrombie könyve, Az uralkodó nem volt olyan durva, mint Az Első Törvény trilógia, de ifjúsági lévén ez érthető. Volt benne rengeteg akció, árulás, némi humor és pár meglepetés is érhette az olvasót - nekem ezek (is) egy jó könyv ismérvei.
Elkezdtem még Farkas Lívia könyvét; egyelőre tetszik, szimpatikus az írónő. A Selyemhernyóból is olvastam (most tartok a 40%-nál), Cormoran még mindig kedvenc.
A hétvégén álltam neki Kenyon könyvének, az Ördögi táncnak. Egyik molyos figyeltem, Agatha használta a lötyi kifejezést egy könyvre, ami tökéletesen illik erre a könyvre is: nem kell rajta gondolkozni; a kivitelezés is hagy maga után kívánni valót: sokszor ismétli magát (akár két oldalon belül), ami kissé idegesít egy idő után. Kikapcsolódásra viszont tökéletes, hamarosan be is fejezem.

Beszerzések


Csakúgy, mint februárban, ebben a hónapban is csak egy könyv jutott hozzám, A boszorkány ideje. Jókat hallottam róla, úgyhogy nagy reményekkel állok majd neki olvasni. 

2015. március 10., kedd

Februári zárás

Olvasások


Végre el tudtam olvasni egy sorozatom utolsó részét (Brothers to the death); befejeztem a Nyugalom tengerét, ami sokkal jobban tetszett, mint amire számítottam. Nem szoktam ilyen témájú könyveket olvasni, az NA könyvek sem a kedvenceim, de ennél a könyvnél megvan az egyensúly. Hogy feldobjam a hangulatomat, elolvastam Jen Campbell második regényét is. Az írónő egy antikváriumban dolgozik, az eltelt évek alatt összegyűlt vicces sztorikat, kérdéseket osztja meg a könyvében. Mindig meglepődöm, milyen dolgokat nem képesek kérdezni egyesek... Valaki egyszer krikettezni (!) akart a boltban... :D Volt egy kislány, aki egy könyvben akart elbújni, mert az anyja szerint a könyvekben könnyen el lehet veszni/merülni. Ez például kifejezetten aranyos. :)
Más példa:

"Vásárló: Nem szeretem az életrajzokat. A főszereplő majdnem mindig meghal a végén. Olyan kiszámítható! "

A február - magánéleti szempontból - nagyon nehéz volt számomra (és egy darabig így is lesz, úgy érzem). Másfél hétig nem is volt kedvem semmihez, még olvasni se, de azóta kezdek visszatérni a rendes kerékvágásba. Elnézve a többiek bejegyzéseit, látom, nemcsak nekem volt nehéz a február. Remélem, a március a szép idő mellett jobb dolgokat is hoz...

Beszerzések



Csak egy könyvet vettem: a Selyemhernyót, amire már hónapok óta várok. Már elkezdtem olvasni, eddig hozza a megszokott színvonalat. Jó újra Cormoranról és Robinról olvasni. Azért is érdekel ez a kötet, mert az írókról is szól (már ezzel kapcsolatban is volt pár elejtett félmondat); kíváncsi vagyok, milyen szempontból közelíti meg Rowling a témát.

2015. február 5., csütörtök

Januári zárás

Olvasások


J R Ward: Újjászületett szerető - Jobb lett, mint gondoltam; lassan haladt a történet, ám itt kifejezetten szükséges volt, a főszereplő változásához idő kellett. Több évszakon át játszódott (talán volt egy év is?), amit jó megoldásnak tartottam.

Anna Gavalda: Édes életünk - Két énkereső fiatal életébe nyerhetünk bepillantást. Nagyon szerettem olvasni, néhol megható volt, néhol vicces, mindenképpen emberi; Gavalda jól belelát a mostani fiatalok helyzetébe. A többi könyvét is el fogom olvasni.

Rachel Hawkins: Demonglass -  Az első könyvet a humor vitte el a hátán, ami itt is megtalálható, ám ez egy jóval komorabb kötet. Sajnos a szerelmi háromszög beleerőltetése miatt nem volt teljes az örömöm, összevetve élveztem. Kíváncsi leszek a záró kötetre.


Folyamatban van: Amy Kathleen Ryan: Flame, Katja Millay: Nyugalom tengere

A hónap legjobbja: Édes életünk

Beszerzések




Sara Rattaro könyvét 500 Ft-ért vettem a Könyvudvarban (végre oda is eljutottam), a Brothers to the death-re pedig már július óta vágyakozom, úgyhogy nagy az örömöm. :)
A Szikomorfán születtem és Az idő partjain c. könyvekre másoknál figyeltem fel, remélem, mindkettő beváltja a hozzá fűzött reményeim.

2015. január 2., péntek

Decemberi zárás

Ezeket olvastam


Jorge Bucay könyve nagyon tetszett, érdekesek voltak a történetek. Bár volt olyan, ami kissé horrorisztikusba csapott át a végére (nem is értettem, miért), a legtöbbnek jó volt a vége - és természetesen az olvasó leszűrhette a tanulságot belőlük. Fogok még olvasni tőle, nem vastagok a könyvei, mégis élvezetes olvasni. 

Amiket elkezdtem és még folyamatban vannak: 
Émile Ajar: Salamon király szorong
Shannon Hale: Austenland - Vakáció Mr Darcyval
Nic Pizzolatto: Galveston
Belső Nóra: Depresszió 
J R Ward: Újjászületett szerető 

Illetve még olvasgattam a Csendet is, ami megnyugtat és megerősít, hogy jó vagyok olyannak, amilyen vagyok. Nagyon tetszik az egyensúly, amiről az írónő, Susan Cain ír: nemcsak a hangoskodó emberekre van szükség (ahogy azt a mai társadalom sulykolja belénk), hanem az introvertáltakra is. Ráadásul más dolgokra is rájöttem magammal kapcsolatban, de erről majd a könyv kapcsán írok. A legvégén még arra is vannak tippek, hogyan tartsunk előadást (ami nekem pont jól jön, mivel magyar fakton tartanom kell egyet Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd című könyvéből).

Ezeket vettem


A fenti könyveket egy gyűjtésen vettem, nem kerültek sokba. A Zseb-Garfield-et már ki is olvastam (még decemberben), szeretem Garfield bolondságait. :) A Vonnegut-könyv nem tudom, mikor kerül sorra, a biológiás könyvbe pedig beleolvasgatok. 
Karácsonyra most nem kaptam könyvet, inkább piperecuccokat: körömlakkokat, parfümöt, stb. Két körömlakkot már ki is próbáltam, csak pár nap után már elkezdtek lekopni :( Úgyhogy képet inkább nem rakok fel, de szépek. 

2014. december 1., hétfő

Novemberi zárás

Ezeket olvastam
Sue Atkinson: Kiút a depresszióból
Jill Thomlinson: A cica, aki haza akart menni
Ward-tól az FTT 9. része
Ezenkívül újraolvasás volt FTT 4, 5 része (úgy tűnik, most ezekre van energiám)

Ezeket vettem
Lionel Shriver: Big brother
Waris Dirie: Desert flower


Nem terveztem könyvet venni, de ezeket nem tudtam otthagyni. A Desert flower (magyarul A sivatag virága) azóta érdekel, hogy az újságban olvastam róla. Egyik barátnőm mondta, hogy 4 évvel ezelőtt meséltem neki róla. Azon viccelődtünk, hogy akkor még újdonság volt számára könyvekről beszélgetni (sem ő, sem a barátai nem szeretnek annyira olvasni, csak hébe-hóba); nem tudta, hogy nálam ez mindennapos :D

Shriver könyvébe, a Big brotherbe már beleolvastam. Nagyon tetszik az írónő stílusa, gondolkodásmódja, több dologgal is egyetértettem. Lehet, hogy majd írok külön posztot hozzájuk, ha annyi összegyűlik. Annyi bizonyos, hogy a legújabb magyarul megjelent könyve, a Születésnap után is mihamarabb sorra kerül.

Még egy könyv, ami nagyon várós: Dona Tartt-tól megjelenik a The goldfinch magyarul! Bár még A titkos történetet sem olvastam, ez a könyve olyan jónak tűnik, hogy egyből megy a várólistára.
Ma megvettem angolul A titkos történetet a suli könyvtárában, úgy hiszem, jó vétel volt. :) Összesen 380 Ft-ot költöttem rá, úgyhogy rosszul nem jártam.

2014. november 10., hétfő

Októberi zárás

Bár kissé megkésve, de itt a havi leltár. Szinte hihetetlen, de egy könyvet sem vettem a hónapban. Nem is emlékszem, mikor volt ilyen utoljára. :D Viszont (magamhoz képest) sokat olvastam, ezeket:




Ami kihagyható élmény: Àrnyék és csont
A hónap könyve: A parfüm titka
Pozitív csalódás: Hex hall, Angyalok bukása
Vártam, de csalódtam: Expedíció

Kicsit sajnálom, hogy az Expedíció nem tetszett, mert nagyon kíváncsi voltam rá. A dolgok egy idő után bizarr irányba mentek el, ami nekem kicsit sok volt. Azért még érdekel a folytatás, azt is könyvtárból fogom megszerezni.

Rámjött az újraolvasási vágy, az FTT 2. és 6. részei kerültek sorra. Bár az ilyen műfajú könyvek nem tartoznak a kedvenceim közé, ez a sorozat mégis megmaradt. (Azért ennek is vannak hibái, nem is kevés, de erről majd egy másik posztban.)

2014. október 1., szerda

Szeptemberi zárás

Ezeket olvastam


Bár nem olvastam olyan sokat, mégis jó hónap volt számomra, ugyanis mindegyik könyvet szerettem - mindegyiket másért. A vér éneke kalandos fantasy, a Szikra durva ifjúsági, A nő mosolya egy bájos, aranyos romantikus könyv.
Ezeken kívül elkezdtem még a Ragyogás sorozat utolsó részét, a Flame-et (amit most is olvasnék, ha nem romolt volna el az e-könyv olvasóm) és az Árnyék és csontot. Utóbbi könyvről fogok írni nemsokára, ha sikerül befejeznem...

Ezeket vettem


Összesen három könyvet vettem: Jennifer McVeigh: Afrikai akác, Don Winslow: Bobby Z halála és élete, Amy Kathleen Ryan: Szikra. A Bobby Z halála és életéhez nagyon olcsón hozzájutottam: 400 Ft-ot költöttem rá a közeli kisboltban. Ahogy Pupilla mondaná: igazi kávéár! :) Ugyanebben a boltban láttam meg a Nellie Bly sorozat köteteit. Mivel könyvstoppon vagyok, nem vettem meg, de egyszer biztosan megszerzem. Már csak azért is, mert 400 Ft-ért ki tudna ellenállni a vásárlásnak?

2014. szeptember 1., hétfő

Augusztusi zárás

Augusztusban magamhoz képest egész sokat olvastam. Ebben közrejátszott az is, hogy a Siló kötetei nem hosszúak, gyorsan ki lehet végezni őket. Nagyon ütősek a részek, mindig képes volt meglepni az író. Jelenleg a negyedik felénél járok a sorozatban (csak szokás szerint mást is olvasok mellette, azért nem értem a végére). Befejeztem még a Kakukkszót is, amit imádtam, már most szívesen olvasnám a folytatását. Lehet, hogy majd angolul megpróbálkozom vele, de az Alexandrában megláttam és egy monstrum az a könyv. Elolvastam még a Bábel fiait is, amit szintén nagyon szerettem, megmaradt a hangulata, a bábeli közeg, meg voltam vele elégedve. Az utolsó könyv, amit ebben a hónapban olvastam, az a Vérvörös út volt. Már írtam korábban, hogy meglepően jó volt; úgy tűnik, elkiabáltam magam, mert utána jött a "dráma" rendesen. Saba olyan döntésképtelen volt (mi mással kapcsolatban, mint a szerelem?), hogy az már felettébb idegesítő lett egy idő után. Ennek ellenére be tudtam fejezni (ez azért is nagy szó, mert máskor félbehagyom a könyvet), a vége tartogatott pár meglepetést. Ugyanúgy jártam, mint Andrea Cremer sorozatánál: a mellékszereplők románca jobban érdekel, mint a főszereplőké. Az övéké valahogy sokkal realisztikusabb, jobban át tudom élni; gondolom azért is van, mert náluk nem kényszeríti az író a nyűglődést, hiszen ők csak mellékszereplők, nem olyan fontos a drámájuk, nem ez teszi ki a könyv lényegét. Sokkal jobban örülnék, ha a főszereplőkre is igaz lenne, de nem látok rá sok esélyt. Azért álmodozni szabad...
Összesen két könyvet vettem, a Scarlethez angolul jutottam hozzá, emellett A vér éneke lett még az enyém. Az utóbbi annyira jó könyv, el vagyok tőle ájulva. Nem emlékszem, melyik könyvön izgultam utoljára ennyire; nagyon sok fordulat volt benne, pedig még csak a felénél járok. Kíváncsian várom, mi jön még.

2014. augusztus 3., vasárnap

Júliusi zárás

Ezeket olvastam 



Ebben a hónapban főleg a The saga of Larten Crepsley sorozatot  olvastam, amit imádtam. Tele volt akcióval, régi karakterekkel nosztalgiáztam, ráadásul olyan csavarok voltak benne, amikre egyáltalán nem számítottam. Remek részek voltak (egy még vissza van), ilyennek kell lennie egy előzménysorozatnak. 
Olvastam még Kiera Casstól is A herceget, ami kellemes meglepetés volt.

Most olvasom


Fabio Volo első könyvét, a Járok egyet kezdtem el, emellett Rowling álnéven írt regényét, a Kakukkszót, ami nagyon jó, Cormorant imádom. 

Új tagok a polcon


Először úgy gondoltam, hogy csak a Palace of the damned könyvet fogom megvenni júliusban, de aztán megláttam az Álom és valóság és A hajnalra várva köteteket a postán 800 Ft/darab áron, ami a vicc kategória, rögtön jöttek is velem. Így már teljes a Tündérkrónikák sorozatom, éljen!

2014. június 12., csütörtök

Májusi zárás

Még ha ez nem is látszik itt a blogon, májusban is olvastam könyveket. Pár mondatban összefoglalom, miket.

David Benioff: Tolvajok tele
Az keltette fel az érdeklődésem, hogy a Trónok harca tévésorozat producere írta, amit nagyon szeretek. Egyik Alexandrás "látogatásom" során - az idén sokszor benéztem, a pénztárcám legnagyobb bánatára - beleolvastam és nem hagyott nyugodni, aznap meg is vettem. A történet a második világháborúban játszódik, Leningrádban. A főszereplő, Lev a kora miatt a tűzoltóságnál kap munkát, aminek része a repülők megfigyelése is. Egyik éjszakán elkapják fosztogatásért és egy cellába kerül egy dezertőrrel, Koljával. Azt a feladatot kapják, hogy találjanak egy tucat tojást. Egy olyan városban azonban, ahol a liszt is ritkaságszámba megy, ez korántsem tűnik egyszerű feladatnak. Az sem könnyíti meg a helyzetüket, hogy csak pár napjuk van rá. 
A könyv legnagyobb erőssége szerintem a karakterekben van. Lev a fiatalabb kora ellenére komolyabb, Kolja viszont mindent elviccel. Egymás ellentétei, az elején nem is jönnek ki egymással, ám idővel - és a közös feladatnak köszönhetően - jó barátok lesznek. Szóváltásaik és Kolja beszólásai színt vittek a komor hangulatba, amit a véres jelenetek okoztak - ezekből pedig volt bőven. Tekintve, hogy háború volt, érthető a jelenlétük, én egy-két jelenetnél azonban elborzadtam az emberi kegyetlenségtől. 
Érdekes történet, szerintem megéri elolvasni. 

John Scalzi: Vének háborúja
Ezt a könyvet választanám a hónap kedvencének, pedig nem vagyok egy sci-fi rajongó. Úgy mondanám, hogy még ismerkedés szintjén állok a műfajjal, azonban ez a könyv tökéletes választás volt. John Perry a hetvenötödik születésnapján beállt a hadseregbe. Az emberek egy része űrbéli gyarmatokon él, a versengés pedig nagy a többi gyarmatért. Felvetődhet a kérdés, hogyan tudnának a seregben idősek szolgálni. Bár nem erre a megoldásra számítottam, meglepett és tetszett. A sci-fis magyarázatok a kellő arányban voltak a történettel, ebben az adagolásban érthető, mi több, élvezhető lett. A másik erőssége a könyvnek Perry humora, amit imádtam. Ahogy a történet komolyodott, úgy csökkent a humoros megjegyzések száma, ennek ellenére a gunyoros felhang megmaradt. Más fajok is jól ki lettek dolgozva, érdekes háttértörténetet kaptak. A kedvencem a konszuk voltak.
Ha valaki egy könnyedebb sci-fire vágyik, ezt nyugodt szívvel ajánlom.

Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései
Azon ritka alkalmak egyike ez, amikor a filmet előbb láttam, mint a könyvet. Nem is bánom, mindkettő remek élmény volt. Charlie most kezdi a középiskolát, az iskolakezdéssel egyidőben a naplóírásba is belefog. Sok minden történik vele, barátokat szerez, új dolgokat tapasztal meg.
Általában nem szeretem, ha egy könyv eredeti címet átírják, de ennél a könyvnél pont fordítva van: a cím nagyon találó. Charie tényleg különös kamasz: néha egy gyermek naivitásával látja a dolgokat, néha viszont jobban átlátja őket, mint egy felnőtt. Ez a kettősség végig ott van a könyvben.
Élveztem olvasni, ami viszont meglepett: megnyugtatott.

W. Bruce Cameron: Egy kutya négy élete
A szerző már az előszóval megvett magának, mikor ezt írta: "... sem íróként, sem emberi lényként nem ért véget a fejlődésem, és ebben a pillanatban sem vagyok más, csupán az eddig tanult és átélt dolgok összessége." Szép, igaz, mégis egyszerű mondat. Sok könyvet olvasott a kutyákról, ami látszik is a könyvön. El tudom képzelni, hogy így gondolkodik egy kutya, nagyon jól ábrázolja. Egy példa: amikor az egyik főszereplő izgult egy beszélgetés miatt, a kutya rögtön körülnézett, honnan jön a veszély, ugyanis nem értette meg, mi mástól izgulhatna a gazdája. Ez a példa is jól mutatja, hogy a kutyák nem értik az összefüggéseket. Aranyos történet, a végén szépen keretbe foglalja az élete értelmét, a célját (egyébként sajnáltam, hogy nem tartották meg az eredeti címet, amiben utalnak a célra). A kiadással kapcsolaban két dolgon akadtam fenn: az egyik a fülszövegben említett "Béni". Az Bailey volt a történetben, erre jobban is figyelhettek volna. A másik az a borító. Aranyos és passzol is a történethez, de engem nagyon zavart, hogy egyik kutyafajta sem az, ami a könyvben volt. Mindig vártam, hogy majd ebben az életében ilyen fajta lesz, de ez nem történt meg.
Aki szereti a kutyákat, annak meleg szívvel ajánlom, én biztosan bele fogok még lapozni párszor.
Az író írt más könyveket is; egy másik kutyásnak a címe: A dog's journey, azaz Egy kutya utazása. Én biztos el fogom olvasni, ha nem bírok várni - ami jó könyv esetében sokszor megtörténik -, akkor angolul.

Ha már zárás a bejegyzés címe, akkor leírom, mit vettem májusban. Linwood Barclay egyik könyvét, a címe Búcsú nélkül (a közeli kisboltban vettem 500 Ft-ért, nem hagyhattam ott :)).