Eldöntöttem, hogy idén jelentősen csökkenteni fogom az otthoni olvasatlanok számát, így gyorsan elolvastam Kenyontól az Ördögi táncot. Három évvel ezelőtt vettem, azóta sokat változott az ízlésem. Akkor sokkal jobban tetszett volna, most egy közepes, felejthető élmény (szerencsére csak 500 Ft volt, szóval nem bánom annyira a megvételét).
Egyik könyvtári látogatásom során gyorsan kiolvastam A jámbor jávorszarvast, aranyos volt, mesének tökéletes.
A Szörnyen titkos részlegben nagyon szépek voltak a rajzok, érdekes a történet, gratula a fordítónak, a találmányoknak ötletes nevei voltak. A folytatására is vevő leszek, angolul már meg is jelent.
Elkezdtem még Kenyontól a Seize the nightot, de felhúztam magam rajta, félre is raktam. Olyan hülye, irreális szituáció volt benne, hogy csak fogtam a fejem rajta.
"Terápiás" célzattal elkezdtem még a svéd szerzőpáros regényét, a Kulcsot is. Nagyon szeretem a sorozatot, most is élvezettel merülök el a világában. Sötét, néhol keserű könyv, de ennek legalább köze van a valósághoz.
Áprilisban is csak egy könyvet vettem, az Egy kutya négy útját. Az első részt nagyon szerettem, nem is volt kérdés, hogy ezt is megveszem. Ez volt az első elit team-es könyvem (előbb kaptam meg, ebből a szempontból jó ez az elit team, de amúgy nem értem, mire ez a nagy felhajtás körülötte a molyoknál; persze a kiadónak jó marketingfogás, de nem én leszek a törzsvásárlójuk, az is biztos).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése