Olvasás közben

Most olvasom az Angyalok bukását. Eddig tetszik, izgalmas és a főszereplő is normális. Az egyetlen bajom a főhős, Penryn anyjával van. Már a regény elején (40 oldal után) kiderül, hogy Penrynék anyja mentálisan nem ép. Vannak elborult időszakai, amikor értelmes ember számára megmagyarázhatatlan dolgokat csinál. Egyik ilyen alkalommal Penryn húgát, Paige-t (aki akkor csak két éves volt) úgy megverte, hogy utána a lánynak tolókocsiban kell ülnie egész hátralévő életében mert nem tudja mozgatni a lábait. Ezek után nem tudom elhinni, hogy megengedték a nőnek, hogy a lányaival maradjon... Oké, szedi a gyógyszereket (bár azt sem mindig), de még így is elég nagy az esélye, hogy bánt valakit. Értem én, hogy kellett valamilyen indok, hogy Penryn ilyen jól harcoljon (emiatt járt edzésekre), de miért pont ilyen?

Olvasás közben

Még Üstökös blogján láttam ezt a rovatot; nagyon megtetszett a címe és az ötlet is, úgyhogy elkértem. 

A most olvasott könyvem a Vérvörös út, amivel kapcsolatban pozitívan meglepődtem. A mostani YA-kban sokszor csalódtam, legtöbbször idegesítettek a főszereplők. Ebben a könyvben viszont normális a főszereplő, Saba: erős, határozott, független, bár sokszor makacs. Saba testvérét, Emmit már az első oldalakon megkedveltem. Sokat fejlődnek a karakterek (a könyv 63%-nál járok), a kötet pörgős, gyorsan lehet vele haladni. Tetszik, hogy rövidek a részek, így könnyebben merülök bele a könyvbe. Remélem, végig marad ez a színvonal.