2014. június 12., csütörtök

Májusi zárás

Még ha ez nem is látszik itt a blogon, májusban is olvastam könyveket. Pár mondatban összefoglalom, miket.

David Benioff: Tolvajok tele
Az keltette fel az érdeklődésem, hogy a Trónok harca tévésorozat producere írta, amit nagyon szeretek. Egyik Alexandrás "látogatásom" során - az idén sokszor benéztem, a pénztárcám legnagyobb bánatára - beleolvastam és nem hagyott nyugodni, aznap meg is vettem. A történet a második világháborúban játszódik, Leningrádban. A főszereplő, Lev a kora miatt a tűzoltóságnál kap munkát, aminek része a repülők megfigyelése is. Egyik éjszakán elkapják fosztogatásért és egy cellába kerül egy dezertőrrel, Koljával. Azt a feladatot kapják, hogy találjanak egy tucat tojást. Egy olyan városban azonban, ahol a liszt is ritkaságszámba megy, ez korántsem tűnik egyszerű feladatnak. Az sem könnyíti meg a helyzetüket, hogy csak pár napjuk van rá. 
A könyv legnagyobb erőssége szerintem a karakterekben van. Lev a fiatalabb kora ellenére komolyabb, Kolja viszont mindent elviccel. Egymás ellentétei, az elején nem is jönnek ki egymással, ám idővel - és a közös feladatnak köszönhetően - jó barátok lesznek. Szóváltásaik és Kolja beszólásai színt vittek a komor hangulatba, amit a véres jelenetek okoztak - ezekből pedig volt bőven. Tekintve, hogy háború volt, érthető a jelenlétük, én egy-két jelenetnél azonban elborzadtam az emberi kegyetlenségtől. 
Érdekes történet, szerintem megéri elolvasni. 

John Scalzi: Vének háborúja
Ezt a könyvet választanám a hónap kedvencének, pedig nem vagyok egy sci-fi rajongó. Úgy mondanám, hogy még ismerkedés szintjén állok a műfajjal, azonban ez a könyv tökéletes választás volt. John Perry a hetvenötödik születésnapján beállt a hadseregbe. Az emberek egy része űrbéli gyarmatokon él, a versengés pedig nagy a többi gyarmatért. Felvetődhet a kérdés, hogyan tudnának a seregben idősek szolgálni. Bár nem erre a megoldásra számítottam, meglepett és tetszett. A sci-fis magyarázatok a kellő arányban voltak a történettel, ebben az adagolásban érthető, mi több, élvezhető lett. A másik erőssége a könyvnek Perry humora, amit imádtam. Ahogy a történet komolyodott, úgy csökkent a humoros megjegyzések száma, ennek ellenére a gunyoros felhang megmaradt. Más fajok is jól ki lettek dolgozva, érdekes háttértörténetet kaptak. A kedvencem a konszuk voltak.
Ha valaki egy könnyedebb sci-fire vágyik, ezt nyugodt szívvel ajánlom.

Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései
Azon ritka alkalmak egyike ez, amikor a filmet előbb láttam, mint a könyvet. Nem is bánom, mindkettő remek élmény volt. Charlie most kezdi a középiskolát, az iskolakezdéssel egyidőben a naplóírásba is belefog. Sok minden történik vele, barátokat szerez, új dolgokat tapasztal meg.
Általában nem szeretem, ha egy könyv eredeti címet átírják, de ennél a könyvnél pont fordítva van: a cím nagyon találó. Charie tényleg különös kamasz: néha egy gyermek naivitásával látja a dolgokat, néha viszont jobban átlátja őket, mint egy felnőtt. Ez a kettősség végig ott van a könyvben.
Élveztem olvasni, ami viszont meglepett: megnyugtatott.

W. Bruce Cameron: Egy kutya négy élete
A szerző már az előszóval megvett magának, mikor ezt írta: "... sem íróként, sem emberi lényként nem ért véget a fejlődésem, és ebben a pillanatban sem vagyok más, csupán az eddig tanult és átélt dolgok összessége." Szép, igaz, mégis egyszerű mondat. Sok könyvet olvasott a kutyákról, ami látszik is a könyvön. El tudom képzelni, hogy így gondolkodik egy kutya, nagyon jól ábrázolja. Egy példa: amikor az egyik főszereplő izgult egy beszélgetés miatt, a kutya rögtön körülnézett, honnan jön a veszély, ugyanis nem értette meg, mi mástól izgulhatna a gazdája. Ez a példa is jól mutatja, hogy a kutyák nem értik az összefüggéseket. Aranyos történet, a végén szépen keretbe foglalja az élete értelmét, a célját (egyébként sajnáltam, hogy nem tartották meg az eredeti címet, amiben utalnak a célra). A kiadással kapcsolaban két dolgon akadtam fenn: az egyik a fülszövegben említett "Béni". Az Bailey volt a történetben, erre jobban is figyelhettek volna. A másik az a borító. Aranyos és passzol is a történethez, de engem nagyon zavart, hogy egyik kutyafajta sem az, ami a könyvben volt. Mindig vártam, hogy majd ebben az életében ilyen fajta lesz, de ez nem történt meg.
Aki szereti a kutyákat, annak meleg szívvel ajánlom, én biztosan bele fogok még lapozni párszor.
Az író írt más könyveket is; egy másik kutyásnak a címe: A dog's journey, azaz Egy kutya utazása. Én biztos el fogom olvasni, ha nem bírok várni - ami jó könyv esetében sokszor megtörténik -, akkor angolul.

Ha már zárás a bejegyzés címe, akkor leírom, mit vettem májusban. Linwood Barclay egyik könyvét, a címe Búcsú nélkül (a közeli kisboltban vettem 500 Ft-ért, nem hagyhattam ott :)).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése