Az utóbbi egy hétben belehúztam az olvasásba, akkor olvastam el mindkét könyvet (Abercrombie könyvét csak három nap alatt, pedig majd' 400 oldal). Volotól már olvastam korábban, itt is hozta a megszokott színvonalat: kissé filozofikus kérdések voltak benne, amiket a humor oldotta (bár ez a kötet vulgárisabb, mint a Ráadásnap). Joe Abercrombie könyve, Az uralkodó nem volt olyan durva, mint Az Első Törvény trilógia, de ifjúsági lévén ez érthető. Volt benne rengeteg akció, árulás, némi humor és pár meglepetés is érhette az olvasót - nekem ezek (is) egy jó könyv ismérvei.
Elkezdtem még Farkas Lívia könyvét; egyelőre tetszik, szimpatikus az írónő. A Selyemhernyóból is olvastam (most tartok a 40%-nál), Cormoran még mindig kedvenc.
A hétvégén álltam neki Kenyon könyvének, az Ördögi táncnak. Egyik molyos figyeltem, Agatha használta a lötyi kifejezést egy könyvre, ami tökéletesen illik erre a könyvre is: nem kell rajta gondolkozni; a kivitelezés is hagy maga után kívánni valót: sokszor ismétli magát (akár két oldalon belül), ami kissé idegesít egy idő után. Kikapcsolódásra viszont tökéletes, hamarosan be is fejezem.
Beszerzések
Csakúgy, mint februárban, ebben a hónapban is csak egy könyv jutott hozzám, A boszorkány ideje. Jókat hallottam róla, úgyhogy nagy reményekkel állok majd neki olvasni.
Ügyes vagy, és nagyon szép ez a boszorkányos könyv, már szemeztem vele én is. Örülök, hogy ennyire bejött a Half a King - mégegyszer. :)
VálaszTörlésFarkas Lívián már én is gondolkoztam, szeretem a hasonló könyveket, bár nem tudom pontosan, az övé milyen, de biztos vannak benne hasznos gondolatok :) A blogot követem, néha ott is találok ezt-azt, de alapvetően szerintem elég sok ott a töltelékposzt, ami engem idegesít :D
VálaszTörlésA boszorkány ideje remélem, tetszeni fog! :)
PuPilla: Köszi. :)
VálaszTörléskatacita: Összevisza olvastam belőle, ami érdekelt téma, azt elolvastam, nekem szimpatikus, tetszik az érvelése.
:D A blogját nem ismerem, a könyvről előbb hallottam. Ez is megosztó: van, akinek bejönnek ezek a helykitöltő posztok, van, akinek nem. Az sem mindegy, hogy milyen témában íródtak. Én pl szeretek friss megjelenésekről olvasni, idézetes posztokat is szeretem. Tudom, hogy Lívia blogján nem ez van; az valószínűleg engem sem érdekelne. :D
Én is remélem. :) Elolvastam az első fejezetet, a főhőst már megkedveltem a szatirikus humorával.