Hugh Howey: Holston

Hugh Howey sorozatáról még egy éve hallottam, akkor sok mindenki írt róla. Érdekesnek tűnt a világ, amiben játszódik, és most is úgy tartom, hogy az egyik legnagyobb erőssége ez.

Az emberek már több száz éve egy silónak nevezett épületben laknak, ami összesen 140 emeletből áll. Az itt lakók csak mesékből ismerik a kinti világot, ami számukra járhatatlan a mérgező levegő miatt. Sok szabály van az életükben, ám a legfontosabb az, hogy nem beszélhetnek a vágyról, hogy kimenjenek. Ez azonnali bebörtönzést von maga után, másnap ki kell menni takarítani. Ahonnan még egy ember sem tért vissza...

A föszereplő, Holston három éve vegetál. Ekkor döntött úgy a felesége, hogy kimegy, Holston azóta nem találja a helyét. Emellett a rendszerrel szemben is megmaradtak a kételyei, amiket már három éve hordoz magában, senkinek sem mondta el. Egyik nap úgy érzi, nem bírja tovább és ő is a takarítást választja.

Különleges könyv ez, márcsak a mérete miatt is. Összesen hatvan oldal, de minden benne van, ami egy jó könyvhöz kell: kidolgozott karakterek, érdekes világfelépítés, izgalom. Holston karakterét rögtön megkedveltem, a visszaugrások a múltba szívfájdítóak voltak.

Nyomasztó hangulatú (legalábbis számomra), mivel az emberek nem mehetnek sehova. Engem már pár év után a klausztrofóbia kerülgetne. Mit pár év, pár hét! Hiába van tucatnyi emelet, ha tudnám, hogy nincs hova mennem  ki, a szabadba, mit sem érne. Más dolog, ha ott a lehetőség, hogy kimenj, és nem mész ki, mint ha nem lenne választásod.

A végén nagyon meglepődtem.
Amilyen rövidek, olyan ütősek a részek. Már a negyedik felénél járok, és eddig töretlen a színvonal. Bár nem abba az irányba tart a sorozat, amit én elképzeltem, de így is nagyon jó.

A sorozat kötetei:
1. Holston
2. Megfelelő méret
3. Kivetve
4. A megoldás
5. A hajótörött