A történet főszereplője, Giacomo agglegény: nagyon sok nővel volt együtt, ám egyikükkel sem maradt hosszabb ideig. Imádja őket, de nem akarja elkötelezni magát. Ám van egy lány, akivel minden nap osztoznak egy pillantáson. Ez a pillantás csak az övék, különleges lesz a főszereplő számára. Sokáig maradnak ennyiben, ám egy nap a lány, Michela elhívja Giacomót egy kávéra. Kiderül, hogy másnap New Yorkba költözik a munkája miatt. Giacomo a lány leveléről leírja a munkahelyi címét, majd kis idő múlva kimegy hozzá. Itt kezdődnek el az igazi kalandok.
Nagyon könnyen azonosultam Giacomoval. Sokszor gondolkodtunk egy dologról ugyanúgy, ennek ellenére a regény hangvétele mégis megmaradt férfiasnak. Nem számítottam rá, de még pár tanulságot is levontam a regényből; ilyen például az, hogy nyitni kell az újdonságok felé és nem kell mindig a komfortzónában maradni.
Emellett nagyon szép gondolatok voltak a könyvben, amiknél elidőztem egy darabig, újraolvasgattam. Ez különösen tetszett:
"Az élet nem az, ami történik velünk, hanem az, amit kihozunk abból, ami történik."
Michela és Giacomo kapcsolata nagyon szép; ilyen lehet, amikor két rokonlélek egymásra talál. Néha szavak nélkül is megértik egymást, hasonlóan gondolkodnak a világról, nem kell magyarázkodniuk egymásnak.
"-Mindig izgalmas egy hozzánk hasonló emberrel találkozni. Én úgy érzem, hogy te az vagy. Veled érzem a vibrálást.Giacomo annyit járta a várost, hogy kedvem támadt utazni. Nemcsak New Yorkba, igazából bármelyik külföldi város megtenné. Milyen érzéseket váltana ki bennem egy tárgy, illat, látvány.. A főhős szerint ugyanis az utazás után nem vagy ugyanaz az ember, mint előtte. Megváltoztat, az éned egy új oldalát ismered meg.
- Mi az a vibrálás?
- Összhang. Vonzás és választás. Az, amit bizonyos emberekkel még évek múltán sem érsz el."
Két ember találkozásának különös története. Volo másik regényét, a Járok egyet is biztosan el fogom olvasni.
Értékelés: 5 pont
Kiadó: Európa
Kiadási év: 2012
Fordította: Barna Mária
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése