Olyan szép ez a könyv, beleszerettem a borítójába. Mária királynő babaházára emlékeztet, amit két éve láttam a windsori kastélyban. Nagyon szép, kidolgozott házról van szó, amiben állítólag folyik a csapból a víz és a fűnyíró is működik!
Visszatérve a könyvre: a tartalom alapján is jónak tűnik:
Mindazt, amit látsz, játéknak veszed.
Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte, és hogy a Brandt-ház szívfacsaró titkokat rejteget.
Miközben kétségbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok között, felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatűrkészítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha csak az ő sorsát igyekezne egyengetni.
Jessie Burton a női sors és a szabadságvágy örök témáit járja körül, miközben regényének lapjain megelevenednek a tizenhetedik század végi Amszterdam hétköznapjai.
Most ez az egyik "mostakarom"-könyvem.
