Olvasás közben

Most olvasom az Angyalok bukását. Eddig tetszik, izgalmas és a főszereplő is normális. Az egyetlen bajom a főhős, Penryn anyjával van. Már a regény elején (40 oldal után) kiderül, hogy Penrynék anyja mentálisan nem ép. Vannak elborult időszakai, amikor értelmes ember számára megmagyarázhatatlan dolgokat csinál. Egyik ilyen alkalommal Penryn húgát, Paige-t (aki akkor csak két éves volt) úgy megverte, hogy utána a lánynak tolókocsiban kell ülnie egész hátralévő életében mert nem tudja mozgatni a lábait. Ezek után nem tudom elhinni, hogy megengedték a nőnek, hogy a lányaival maradjon... Oké, szedi a gyógyszereket (bár azt sem mindig), de még így is elég nagy az esélye, hogy bánt valakit. Értem én, hogy kellett valamilyen indok, hogy Penryn ilyen jól harcoljon (emiatt járt edzésekre), de miért pont ilyen?

Csokis könyves tag

Amadea jelölt erre a "tag"-re (szó szerinti fordításban címkét jelent). Habár egy ideje már nem eszem csokoládét (egészségügyi okok), nem tagadom, hogy volt idő, amikor két nap sem kellett hozzá, hogy egy egész tábla csokit megegyek.A csokievős időszakomban szinte bármit megettem; a kedvenceim a Snickers, az Oreo keksz és a Milkások közül a mazsolás-mogyorós voltak.

Étcsokoládé - egy sötét témájú könyv
Dan Wells: John Cleaver/Nem vagyok sorozatgyilkos sorozata jutott eszembe, ahol a főszereplő szociopata és sorozatgyilkosokra vadászik. Szép kis kombináció, nem igaz? Bár ifjúsági, nagyon jól van megírva.

Fehér csokoládé - egy vidám könyv
David Nicholls: A nagy kvízválasztó A főszereplő szerencsétlenkedései humorosan tálalva.

Tejcsokoládé - egy népszerű könyv, amit nagyon el akarsz olvasni
Karen Marie Moning: Tündérkrónikák utolsó két kötete Szegény sorozattal rémesen le vagyok maradva, a harmadik részt még 2011-ben (!) olvastam... Idén szereztem be az utolsó részeket, ideje lenne elolvasnom.

Csokoládé, aminek karamell van a közepén - a könyv, ami ellágyított
Nicolas Barreau: A nő mosolya Vicces, aranyos, franciás - mi kell még? :)


Ostyamentes Kit Kat - egy könyv, ami meglepett téged
Rachel Hawkins: Hex hall  Tényleg meglepetés volt ez a könyv, nem számítottam rá, hogy ennyire fog tetszeni. Bár vannak benne klisék, a főszereplő humora feldobta a könyvet.

Snickers - egy könyv, amiért megőrülsz (a book you're going nuts about)
 Legjobban Anna Gavalda: Édes életünk című könyve érdekel a friss megjelenések közül. Bár még nem olvastam tőle, ez a regénye nagyon jónak tűnik.

Forrócsokoládé tejszínhabbal és pillecukorral - egy könyv, amit bármikor újraolvasol (comfort read)
Így a sokadik körre már biztosan unalmas lehet, de én is a Harry Potterrel jövök :D Örök favorit marad a számomra. De hogy mást is mondjak: a Jane Eyre-t is többször olvastam már és fogom is.

A végén most én kérdezek: szeretnétek még ilyen könyves bejegyzéseket?

Könyves szösszenet

Néha megesik, hogy egy könyvben talált idézet tökéletesen illik rám vagy az akkori helyzetemre. Ez történt tegnap is, mikor beleolvastam Renée Rosen Babaarc c. könyvébe.

"Néhány héttel később Evelyn, szokás szerint, mint minden reggel, most is az ágyam mellett ült, és megpróbált felrázni.
- Gyerünk, ébresztő! Elmúlt hét óra.
Felnyögtem és lassan kinyitottam a szemem. Nem lehet máris reggel!
(...)
Valószínűleg visszaalhattam, mert a következő, amire emlékszem, az az, hogy Evelyn megint ott áll az ágyam mellett.
- Fél nyolc van. Gyerünk! Még fel is kell öltöznöd."

Nagyon érdekes volt - és vicces -, amikor ezt a részt olvastam, szinte szóról-szóra igaz rám. Csak annyi a különbség, hogy én nem fél óráig fetrengek, hanem tíz percig. :D Felolvastam a szobatársamnak is, nagyon jól szórakoztunk rajta.

Nektek is volt már ilyen? Ha igen, melyik könyvben?

Leigh Bardugo: Árnyék és csont

Alina Starkova-t besorozzák Ravka hadseregébe. Életveszélyes küldetésre indul az Árnyzónába, ahol földöntúli sötétség uralkodik és hemzseg az emberevő szörnyetegektől. Amikor megtámadják a hajót, Alina különös képességnek adja tanújelét, aminek következtében a palotába megy, hogy megtanulja használni az erejét.

Az a bajom ezzel a könyvvel, hogy megvan benne a potenciál, hogy egy remek történet legyen. Adott a különös világ: a grisák, akiknek különböző képességeik vannak: van, aki az anyagokat tudja átalakítani, mások az emberi testre vannak hatással, megint mások a szelet tudják irányítani. Annyira jól lett kitalálva, imádtam ezt a képességet.

Ami tönkre vágta az olvasás élményt, az a főszereplő volt.
Alinának volt egy-két furcsa gondolata, amit nem tudtam hova tenni. És annak a számlájára sem írható, hogy új helyre került. Ez volt a kedvencem, amikor a palotába érkezése másnapján bekopognak hozzá reggel mire ő így reagál: " Hát, ha feltétlenül meg akarnak ölni, vagy el akarnak rabolni, legyen úgy, ahogy akarják." Ez ám az életösztön! Azt ne is említsük, hogy hány ember kockáztatta az életét azért, hogy ő biztonságban a palotába jusson...

Volt egy rész a könyvben, ahol Alina karaktere fejlődött valamennyit. Nem volt idegesítő, hanem egészen normális; meg is jegyeztem, hogy ez történelmi pillanat volt, amit fel kell jegyezni a naptárba, mert nem lesz több. :P

 A könyvben az oroszos kifejezések remek hangulatot adtak, ez pozitívuma a könyvnek. Valamint a borító és az ábrák gyönyörűek, többször is megálltam olvasás közben nézegetni őket.

A kedvenc részeim azok voltak, amikor új dolgokat tudtunk meg a grisák képességéről, a birodalomról. Ezek tényleg érdekesek voltak, azonban elég kevés volt belőlük.

A könyv 70%-nál volt egy csavar, ami meglepett. Nem hittem volna, hogy meg meri tenni ezt a lépést az író. Ám ez sem volt mentes egy logikai bakitól, ami akkora nagy ellentét, hogy nem hiszem el, hogy senkinek nem tűnt fel a szerkesztőségben, nem tűnt visszásnak a dolog... Mert nekem nagyon. Gondolom a szerző nem tudta máshogy megoldani, de ennél bármilyen megoldás jobb lett volna.

Ami még nem tetszett:
- Alina azt hiszi, hogy az Éjurat nem bántotta meg, mert 120 éves és ő a második legerősebb ember a királyságban. Nem is értem a feltételezést: attól még, hogy idős és magas rangú, miért ne lehetnének érzelmei?
- Alina vágtázás közben elaludt. Lovagoltam már és bizton állítom, hogy az ember nem alszik csak el úgy lovaglás közben, pláne akkor nem, ha vágtázik... Az írónő soha nem ült még lovon, gondolom, de ez akkor sem kifogás rá. Úgy érzem, Bardugo új szintre emelte a badass főhősnő kifejezést. :D

Az a vicces, hogy mindezek ellenére érdekel a folytatása. Állítólag a Siege and storm-ban lesz egy nagyon érdekes karakter, miatta akarom olvasni.

Kathleen Tessaro: A parfüm titka

"A parfümnek az a feladata, hogy elmesélje a történetünket: kik vagyunk, kik lehetnénk, talán még azt is, hogy kivé félünk válni... Ez mind lehetséges. Nagyon intim dolog, pont olyan, mint a kézírás vagy a beszédhang. Olyan érzéseket közöl, amiknek nincs nevük, nincs nyelvük."

A Londonban élő Grace Munroe örökölt egy házat Párizsban. Ez nem lenne páratlan eset, ám úgy annál inkább, hogy fogalma sincs, ki Eva d'Orsey és miért őt jelölte meg örökösnek.

A könyv váltakozó fejezetekből áll. Ennél a módszernél fennáll a veszély, hogy az egyik szál jobban érdekel, mint a másik. A könyv elején én is így voltam vele, de ahogy haladtam a történetben, a másik szál is egyre érdekesebb lett.

Az egyik szál az 1950-es években játszódik, főszereplője Grace, aki a párizsi házat örökölte. Ahogy kutat a titokzatos nő után, akinekek az örököse, egyre több mindent tud meg a parfümök világáról (ugyanis Éva parfümériában dolgozott) és saját magáról. Nem vagyok nagy ismerője a parfümöknek, úgyhogy ez a rész izgalmas volt a számomra, sok mindent megtudtam a parfümkészítésről.
Ezt a szálat nemcsak emiatt szerettem. Grace-t nagyon megkedveltem, okos nő, és a regény végére sokat változik - szerencsére a jó irányba, merészebb lesz. Meg meri tenni azt a lépést, amit akkoriban nem sokan; a helyzete sem egyszerű figyelembe véve, hogy akkoriban az volt a fontos a nőknek, hogy férjet találjanak maguknak és kiépítsék a társadalmi életüket. Grace ennél többet akart és ezért tiszteltem őt (ezáltal is szembement a tömeggel, ami sohasem könnyű).
Az ügyvéddel, Tissot-val folytatott párbeszédeiket is nagyon élveztem.

A másik szál Eva d'Orsey-ről szól, aki egy kis hotelben kezdte szobalányként, ám éles eszének és különös tehetségének köszönhetően hamar a köztudatba kerül. 1920/30-as években járunk, Párizsban. A korszakot és a helyszínt tekintve ki lehet következtetni, milyen állapotok vannak: a szabados erkölcsű emberek korszaka ez, ahol a partnereket olyan gyorsan és könnyen váltják, mint más a zokniját (bár ez nemcsak erre a korszakra illik...). Eva hatalmas változáson esik át az évek folyamán, folyamatosan változik a környezete hatására, hol jobb, hol rosszabb döntéseket hoz, ezáltal nagyon emberi. A regényben meg is jegyzi egyszer, hogy senki sem csak fekete vagy fehér, mindenkinek vannak ugyanúgy rossz és jó tulajdonságai, olyan tettei, amire vagy büszke, vagy nem.

A könyv nagyon jól adta vissza a '20/30-50-es évek hangulatát. A stílus gördülékeny, könnyen lehet száz oldalt is elolvasni úgy, hogy az ember észre sem veszi. A rejtély megoldása végtelenül egyszerű, mégsem jutott eszembe. Jól váltogatja a helyszíneket, sok szereplőt vonultat fel múltban és jelenben egyaránt, akiknek nagy hatása van egymás életére. A regény sok mindenről szól: lemondásról, a vágyaink követéséről, sőt még a poszttraumás stressz is előkerül.
Ha valaki egy könnyed, ám izgalmas könyvre vágyik, nyugodtan vegye kézbe.

Szeptemberi zárás

Ezeket olvastam

Bár nem olvastam olyan sokat, mégis jó hónap volt számomra, ugyanis mindegyik könyvet szerettem - mindegyiket másért. A vér éneke kalandos fantasy, a Szikra durva ifjúsági, A nő mosolya egy bájos, aranyos romantikus könyv.
Ezeken kívül elkezdtem még a Ragyogás sorozat utolsó részét, a Flame-et (amit most is olvasnék, ha nem romolt volna el az e-könyv olvasóm) és az Árnyék és csontot. Utóbbi könyvről fogok írni nemsokára, ha sikerül befejeznem...

Ezeket vettem

Összesen három könyvet vettem: Jennifer McVeigh: Afrikai akác, Don Winslow: Bobby Z halála és élete, Amy Kathleen Ryan: Szikra. A Bobby Z halála és életéhez nagyon olcsón hozzájutottam: 400 Ft-ot költöttem rá a közeli kisboltban. Ahogy Pupilla mondaná: igazi kávéár! :) Ugyanebben a boltban láttam meg a Nellie Bly sorozat köteteit. Mivel könyvstoppon vagyok, nem vettem meg, de egyszer biztosan megszerzem. Már csak azért is, mert 400 Ft-ért ki tudna ellenállni a vásárlásnak?